Hogyan támogatja az agilitás a munkavállalói elégedettséget?
84% – Ennyi ember boldogtalan a munkahelyén a Gallup Research 142 országban történt kutatása alapján.*
Témánk vendégírója Bitay Balázs, a Virgo Csoport Agilizer névre hallgató tanácsadási üzletágának vezetője.
84% – Elképesztő arány. Miért van ez így?
Számtalan oka lehet: egy rossz menedzser, hosszú, túlórával terhelt napok a munkahelyen, az elismerés hiánya, stb. Ebben a cikkben egy tényezőre szeretnék koncentrálni, ez pedig nem más, mint a nagyvállalati komplexitás.
Ha a kollégáidat megkérdeznénk, mit válaszolnának a következő kérdésekre?
- Érezted már úgy, hogy nem tudod véghezvinni a rád szabott feladatokat, mert olyan lassan működik a cég?
- Voltál már olyan megbeszélésen, ahol nem volt agenda, vagy túl sokáig tartott, vagy nem született érdemi döntés, ezért szerveződött egy következő meeting ugyanabban a témában?
- Jártál már úgy, hogy hosszú, komplex folyamatokon kellett végigmenni egy-egy egyszerű dolog elintézése érdekében is?
Az én életemben rengeteg ilyen esemény volt, a legemlékezetesebb ezek közül egy mobiltelefon megrendelése. Már 3 éve dolgoztam egy multinál, amikor eljött az ideje, hogy új céges telefont rendeljek. Természetesen az első lépés egy online megrendelés kitöltése volt. Az “érdekes” rész csak ezután jött: a jóváhagyási folyamat 4 menedzsment szinttel felettem ért véget. Gondoljunk bele, ha mindegyik vezető csak 5 percet töltött a rendelés jóváhagyásával, akkor is több pénzébe került az engedélyezési folyamat a cégnek, mint maga a telefon!
A komplexitás azonban nem mindig káros, sokszor érték is lehet egy cég számára. Például amikor a nagyvállalatok különböző piacokon, különböző szabályozási környezetekben más-más működési modellt kell kialakítsanak.
De a komplexitásból adódóan a nagyvállalatok más problémákkal is szembe kell nézzenek:
- rossz ügyfélélmény: az ismerőseim többsége mesélt már arról, hogy ugyanazon cég két különböző ügyfélszolgálati munkatársától ugyanabban a kérdésben egymásnak ellentmondó tájékoztatást kapott.
- rossz munkavállalói élmény: nem hatékony folyamatok, felelősök hiánya a szervezetben, véget nem érő megbeszélések – csupa olyan dolog, ami növeli a munkahelyi stresszt.
Érdekes módon a felső vezetők teljesen mást gondolnak komplexitásnak vállalati környezetben, mint a munkavállalóik.
A McKinsey végzett egy kutatást, amelyben felső vezetőket kérdezett arról, hogy az általuk vezetett vállalatokban miből áll a szervezeti komplexitás. A felső vezetők strukturális dolgokról számoltak be: a cég mérete, a szervezeti felépítés vagy a szabályozási környezet.
Azonban a 2-3 szinttel alattuk dolgozó munkatársakat kérdezve nagyon más válaszokat kaptak… A kutatás arra mutatott rá, hogy ami az alkalmazottaknak igazán számít, az a mindennapjaikban tapasztalt komplexitás. Másként megfogalmazva: “Mennyire bonyolult ebben a cégben bármit is elintézni?” A komplexitás csökkentése eltávolítja a gátakat a hatékony munkavégzés útjából.
Hogyan csökkenthetjük a komplexitást? Egyáltalán lehetséges?
Néha lehet, néha nem. A valóság az, hogy egyre több komplex feladattal találkozunk a munkahelyeken. Tehát ha a komplexitás adott, akkor amin változtatni tudunk, az a komplexitás kezelése. Amit meg tudunk változtatni az az, hogy hogyan dolgozunk.
A komplexitás problémáinak kezelésére válaszként az agilis keretrendszerek, munkafilozófiák érkeztek. Az agilis keretrendszerek közül a legelterjedtebb a SCRUM.
A SCRUM folyamata
A Tudományból-Gyakorlat sorozat 2018. szeptember 27-i alkalmán mélyebben is bemutatjuk, hogyan is működik a SCRUM. Ízelítőül néhány példa arra, milyen válaszokat adhat a SCRUM az előbb említett problémákra:
- Az “elértem valamit” érzése: az agilitás egyik pillére a gyors értékszállítás. A SCRUM szerint a dolgozó csapatok átlagban 2 hetente szállítanak működő, piacra vihető új termékverziókat. Tehát nem kell egy feladatsor összes kockázatát és kimenetelét már a feladat megkezdése előtt számba venni, hanem elegendő a haladási irányt meghatározni, és a részeredmények kiértékelése után megtenni a következő lépést vagy szükség szerint módosítani az irányon. A SCRUM csapatoknak gyakori sikerélményük van, minden sprint végén jogosan érezhetik úgy, hogy elértek valamit.
- Minden megbeszélésnek előre meghatározott célja van: a SCRUM több kötelező egyeztetési pontot használ, ebből az egyik a nap stand-up. A csapatok naponta 15 percben megbeszélik, hogy mi történt, mivel fognak aznap foglalkozni, és azt, hogy ki hogyan tud segíteni a felmerült akadályok megoldásában (elkerülve ezzel a felesleges eszkalációkat, stb.).
- A SCRUM komplex folyamatok és dokumentációk helyett az agilitásra és az együttműködésre épít. Az agilitás előnyben részesíti az egyéneket és a személyes kommunikációt a módszertanokkal és az eszközökkel szemben.
Ha tetszett a cikk és érdekesnek találtad, oszd meg ismerőseiddel is! Ha felmerült bármilyen kérdésed a témával kapcsolatban, írj nekünk egy üzenetet az info@cova.hu email címre, mi pedig néhány napon belül válaszolunk!
