„…nem is olyan régen az információhoz való hozzáférés és az utazás számított a legnagyobb luxusnak…

…ma pedig gyakran azt érezzük a legfőbb jutalomnak, ha kizárhatunk minden információt, és csendben ülhetünk egy kicsit.” Pico Iyer

 

Mi a közös Michael Jordan-ben és Kobe Bryant-ben? Például az, hogy minden idők egyik leghíresebb és legeredményesebb kosárlabdázói. Mint ahogy Ray Dalio és Bill Ford az üzleti élet hasonló kiválóságai, Martin Scorsese és David Lynch zseniális „kultfilm-rendezők”. Phil Jackson és Pete Carroll pedig olyan sikeres példakép edzők, akik valóságos ikonná váltak a sportágukban (kosárlabda és amerikai futball). Ami még szintén közös bennük, az a napról napra, és évről évre jól időzített csúcsteljesítmény és profizmus…

jordan

 

… és még egy: mindegyikük a napi rendszerességű meditációt tartják sikerük egyik meghatározójának.  

Ahogy ők felismerték a tudatos jelenlét és a fókuszált figyelem gyakorlásának a jelentőségét a professzionális teljesítményben, úgy ismeri fel egyre több sikeres nagyvállalat is. Intézményesített keretek között folyik meditációs program például a Google-nél, a Facebook-nál, a Goldman Sachs-nál, a Credit Suisse-nél, az Aetna-nál, vagy épp a General Mills-nél.mindful

 

Hovatovább az amerikai hadsereg is felfedezte magának a módszer jótékony hatását, hiszen először csak az Irakból hazatért katonák poszttraumás stressz betegségét kezelték igen hatékonyan mindfulness terápiával, de most már a bevetés előtt is tréningezhetnek a katonánk.

bizniszmeditáció

 

Vagyis a professzionális teljesítmény és a mindfulness meditációs praktikák sok helyen összefüggést mutatnak, és ezt mára tudományos kutatások ezrei is bizonyítják.

Az agykutatások tanulságai szerint például, a gyakorlott meditálóknál nagyobb szinaptikus sűrűség (vagyis erősödés adott agyi területeken) alakul ki a dorsolaterális prefrontális kéregben, a mediális prefrontális kortexben és a jobb insulában, vagyis az önmegfigyelés, az empátia, az érzelmi stabilitás, a moralitás, és a hatékony kommunikáció területein.[1]

Richard Davidson, a Wisconsin-i Egyetem pszichológia és pszichiátria professzora meditáló buddhista szerzetesek prefrontális-lebeny aktivitását vizsgálva figyelte meg a boldogság érzésével együtt jelentkező erős agyi aktivitást. A kutatás egyik tanulsága, hogy a boldogság egy agyi-fizikai állapot, ami meditációval létrehozható.[2]

 

…8 hét sem kellett az új rutinok beépüléséhez

A COVΛ saját kutatásában brókereket vizsgált egy 8 hetes, online mindfulness képzés keretében, és az eredmények igen meggyőzőek voltak a személyes stresszkezelés fejlődése terén. Még azok is, akik nem csinálták végig a 8 hetes képzést, kedvező, új rutinok megjelenéséről számoltak be (pl. tudatosabb sportolás, tudatosabb és feltöltőbb étkezési szokások, tudatosság a megjelenő feszültségek és azok kezelése terén).[3]

De mi is valójában a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét alapú technika?

Szándékos figyelem a jelen pillanatra, megítélés, értékelés nélkül[4]. Ugye, hogy nem tűnik olyan nehéznek?

Vagy mégis?

Merthogy valójában, a 21. század elején, a pörgős munka világában, az egyik legritkábban és talán legnehezebben létrehozható és fenntartható tudati működésről van szó!

Éppen azért olyan áldásosak a hatásai, mert olyan működésmód ez, amitől nagyon elszoktunk, amiben sokszor nincs részünk (néha még alvás közben is szorongva küzdünk a napi problémáinkkal). Tehát a tudatos jelenlét tehermentesíti és pihenőpályára állítja az emberi idegrendszert.

jógimeditáció

Egy példával hadd világítsuk meg: a sok sportolás hatására nem az edzés közben jön létre az izomzat és az erő, hanem az edzéseket követő táplálkozás és pihenés hatására. Az idegrendszerünk is így van ezzel, a sok pörgés, és temérdek információ befogadása után, egy merőben más állapotban sikerül igazán regenerálódnia, töltődnie és fejlődnie. A tudatos jelenléttel karbantartott elme ezért tud utána a mindennapokban fókuszált, kreatív, éles vagy éppen higgadt maradni.

Legyen szó egy formális meditációs gyakorlásról, egy tudatos jelenléttel elfogyasztott ebédről, vagy a kommunikációban való tudatos jelenlét gyakorlásáról, ez elménk ilyenkor nem ragad bele a párhuzamosított („multitasking”) munkamód mókuskerekébe, cserébe teret enged azon konstruktív működésmódoknak, amiket a napi szétszabdaltságban már nem szoktunk elérni. A mindfulness technikákat tehát nem csak formálisan, de a mindennapokba beépíthetően, informálisan lehet és érdemes is gyakorolni, hogy így rutinná váljanak és elérhetőek legyenek akkor is, amikor leginkább leterheltnek érezzük magunkat.

 

startwhereyouare

Szalézi Szent Ferenc állítólag egyszer így vélekedett erről:

„Napi félóra meditáció elengedhetetlen,

Kivéve, ha nagyon elfoglalt az ember.

Olyankor egy óra szükséges”

 

 

 

Kis-Tamás Loránd

 


[1] Hölzel, BK., Carmody, J., Vangel, M., Congleton, C., Yerramsetti, SM., Gard, T., Lazar. SW.: Mindfulness practice leads to increases in regional brain gray matter density. Psychiatry Research: Neuroimaging, 2011; 191 (1): 36

Luders, E., Kurth, F., Mayer, E.A., Toga, A.W, Narr, K., Gaser, C. 2012: The Unique Brain Anatomy of Meditation Practitioners: Alterations in Cortical Gyrification. Frontiers in Human Neuroscience

[2] Lemonick, MD. (2005): Health: The Biology of Joy – Scientists know plenty about depression. Now they are starting to understand the roots of positive emotion http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,1015863,00.html (letöltés: 2015. május 26.)

[3] Kis-Tamás L. (2015) http://www.dosz.hu/dokumentumfile/absztrakt_2015.pdf

[4] Kabat-Zinn, J. (1994). Whereveryougo,thereyouare: Mindfulnessmeditation in everyday life. New York, NY: Hyperion